Blog.it-reszleg.hu

A pandémiás időszakban több Ügyfelünknél is azt tapasztaltuk, hogy érezhetően megszaporodtak a zsarolóvírus-támadások, ezért az elmúlt hónapokban különösen fontos szerepet játszott a hatékony és redundáns mentés alkalmazása. Több esetben kaptunk megkeresést olyan cégektől is, ahol az egy vonalas mentés sajnos kudarcot vallott, és minden adatot lekódolt a „kártevő”. Sajnos ez utóbbi esetben, ha nincs a dekódolásra alkalmas szoftver, akkor az adatokat valószínűleg véglegesen elvesztették az érintettek.
 

Ha vállalkozásunk adatait biztonságban szeretnénk tudni, ez esetben egy olyan mentési stratégiát szükséges bevezetni, melyben egyaránt megtalálható a lokális redundancia, legalább két elkülönült földrajzi helyszínen található mentés, melynek lehetőleg offline (hálózatról leválasztott) eleme is legyen. Egy ilyen stratégia az ún. 3-2-1 backup terv, miszerint legalább három példányban legyen mentés az adatainkról. Ezen belül több verzió is létezik, mely az adott informatikai infrastruktúrára alkalmazható, de az alapszabályai minden esetben a következők:

1. legyen legalább 3 mentés az adatokról

2. ezeket minimum 2 földrajzilag eltérő helyen tároljuk

3. és legalább 1 mentés legyen fizikailag is leválasztva, azaz off-line.


Egy mentés nem mentés!

Az első szabály lényege, hogy minél több példányunk áll rendelkezésre a mentésből, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy egy esetleges helyreállításkor használható lesz valamelyik. Persze ideális esetben minden példány jól használható, de az életben ritkán van „ideális eset”, többek között ezért van szükségünk a második szabályra is.

A második szabály ugyanis arról gondoskodik, hogy a mentési példányok legalább két különböző helyen legyenek eltárolva. Túl azon, hogy bármikor meghibásodhat maga az eszköz is, ami a mentést tárolja (és ez általában akkor történik, amikor pont szükség lenne rá) így, ha legalább két külön eszközön tároljuk, akkor lényegesen kisebb az esélye, hogy mind a kettő ugyanakkor menjen tönkre. A földrajzilag eltérő elhelyezés (például felhő) un. off-site mentés pedig azt biztosítja, hogy egy „katasztrófahelyzet” (például leég az épület, vagy elönti az árvíz stb.) vagy szándékos rongálás, esetleg eltulajdonítás esetén marad legalább egy példányunk, amiből az adatok helyreállíthatók.

Ezek után a harmadik szabály talán már indokolatlannak is tűnhet, pedig nagyon is van értelme, különösképp a zsarolóvírustámadás esetén. Előfordulhat ugyanis, hogy a támadás magát a biztonsági mentést is érinti, ami azt jelenti, hogy az is használhatatlanná válik. Az egyetlen 100%-ban biztos módja annak, hogy a támadó ne férhessen hozzá a mentéshez az az, ha a mentés nem is csatlakozik semmilyen módon az élő informatikai rendszerhez, hanem például egy hordozható merevlemezen van tárolva, megfelelő mentési szabály szerint.

Ez a fajta 3-2-1 mentési stratégia nagyban megnöveli az adatok helyreállíthatóságának esélyét egy esetleges zsarolóvírus-támadás során, melyek magas valószínűséggel visszaállíthatóak egy korábbi állapotba.

Egy ilyen rendszer kialakítása KKV szinten is reális lehetőség, nem kell feltétlenül nagyvállalati megoldásokban (és költségekben) gondolkodni hozzá. Ma már a KKV-k számára is elérhetők és kigazdálkodhatók mindazok az eszközök, amik szükségesek egy ilyen mentési stratégia megvalósításához, minimális kompromisszumokkal (például off-line mentések manuális kezelése) ez ma már nem csak a nagyvállalatok kiváltsága.

A zsarolóvírus veszélyeiről szóló korábbi blogbejegyzésünket ide kattintva olvashatod el.